Glosszárium : Takarmányozás

Acidózis (bendő)
Olyan állapot, amit alacsony pH (6 alatt) jellemez. A normális bendőfunkció gátolt, rendszerint azért mert az állat túl sok abraktakarmányt kapott.
Étvágy
Élelem utáni vágy, ami a szárazanyag-bevitel mérésével számszerűsíthető.
Átlagos napi testtömeg-gyarapodás
Növekedési mutató, amit úgy számolunk ki, hogy testtömegben mért változást elosztjuk a két testtömeg-mérés között eltelt napok számával (kg/nap).
Kiegyensúlyozott takarmányadag
Olyan takarmánykombináció, ami az állat számára helyes tápérték-arányban biztosítja a számára szükséges tápanyagokat. Ez nem szükségszerűen a leggazdaságosabb takarmányadag.
Biológiai érték (a fehérjéé)
A fehérje minőségének egyik mérőszáma. A takarmányban található fehérje azon mennyisége, ami állat vizeletével és ürülékével nem vész el. A biológiai érték annak az aminosav-maradványnak az értéke, ami az állat számára az emésztés és felszívódás után áll rendelkezésre.
Kalória
Azon hő egysége, ami takarmány vagy adag energiatartalmának mérésére felhasználható. A kalória az a hőmennyiség, ami ahhoz szükséges, hogy 1 gramm víz hőmérsékletét 14.5 ° Celsiusról 15.5 ° Celsiusra növeljük.
Sejtfal
A növény szilárdságát adó rostos szerkezet. A sejtfal emészthető rostos szénhidrátokból (cellulóz, hemicellulóz és pektin) és emészthetetlen fenolvegyületekből (pl., lignin és tannin) áll.
Cellulóz (C6H10O5)N
Glükóz egységek egyfajta polimer –hosszú láncolata. A cellulóz a legbőségesebb szervesanyag a világon. A növényi sejtfal egyik fő összetevője. A kérődzők, a bendőben a baktériumok miatt lezajló erjedés miatt, energiaforrásként képesek használni a cellulózt.
Kérődzés
A párosujjú patások rendjébe, a kérődzők (Ruminantia) alrendjébe tartozó állatok táplálkozási módja. A durván megrágott táplálék a bendőbe kerül, ahol a szimbiózisban élő mikroorganizmusok közreműködésével megindul a rostanyagok feltárása (főként a cellulózbontás, jelentős), innen kisebb részletekben a recésgyomorba jut, amelynek hálózatszerű recéiben folytatódik az emésztés és a táplálék falattá formálása. A recésgyomor összehúzódásával a falat visszajut a szájüregbe, ott a nyállal keveredik, és az őrlőfogak apróra őrlik. Az ismételt rágás után lenyelt táplálék a leveles gyomorba kerül, annak lemezei között szétmorzsolódik, majd továbbhalad az oltógyomorba, ahol a takarmány emésztése történik.
Abraktakarmány
Olyan, rendszerint energiában gazdag takarmány, ami a növénynek az embrió számára tápanyagtartalékot felhalmozó részéből származik (gyümölcs, csonthéjasok, magvak és gabona). Az abraktakarmány szót arra is használják, hogy a tejelő szarvasmarhának adott ásványi és egyéb kiegészítőkből készített keverékre utaljanak.
Emészthetőség
A szervesanyag azon része, amit az állat létfenntartáshoz és termeléshez tud felhasználni. %-ban fejezik ki, és a kukorica esetében 65-75% között van.
DINAG
A keményítőt és cukrot nem tartalmazó szervesanyag emészthetősége. A minőséget / a rostok emészthetőségét (NDF) legjobban leírő jellemvonás.
Betakarításkor mért szárazanyag-tartalom
Az a pillanat, amikor az érő növény tápanyagtartalma optimális a betakarításhoz. A kukorica esetében 28-35% között van.
Szárazanyag
A takarmánynak az a része, ami nem víz. Rendszerint annak a mintának a visszamaradó tömegéből határozzák meg, amit abból a célból helyeznek egy időre szárítókemencébe, hogy a mintából kivonják a nedvességet. a takarmány szárazanyagtartalmát rendszerint százalékban fejezik ki. Például a 85 %-os szárazanyagtartalmú széna a friss takarmány minden egyes 100 grammjára vonatkoztatva 85 g szárazanyagot tartalmaz.
Szárazanyag-bázis
A takarmány tápanyag-koncentrációjának kifejezésére szolgáló módszer. Például, a szárazanyag-bázison 12 % nyersfehérjét tartalmazó takarmány minden egyes 100 grammja 12 gramm fehérjét tartalmaz.
Szárazanyag-felvétel
A tehén által egy 24 órás periódus alatt felvett szárazanyag mennyisége. Például, egy tehén, amely 18 kg 33% szárazanyagtartalmú fűszilázst eszik meg, 18 × 0.33 = 6 kg fűszilázs-szárazanyagot visz be.
Energiahozam
Egységnyi területről (ha) nyert energiamennyiség (Mcal vagy MJ).
Energiasűrűség
A takarmányban vagy adagban található energiakoncentráció mértéke, amit rendszerint az 1 kg szárazanyagra jutó energiaegységben (megakalória vagy megajoule) fejezünk ki.
Zsírsav
Egy sav (carboxyl) csoport (COOH). által határolt szénlánc. A 4 szénegységnél kevesebbet tartalmazó zsírsavak illékonyak. Az 5-20 szénegységet tartalmazó zsírsavakat általában a zsírok és olajok részeként találjuk meg.
Zsírsav (telített, telítetlen)
Egy sav (carboxyl) csoport (COOH). által határolt szénlánc. A 4 szénegységnél kevesebbet tartalmazó zsírsavak illékonyak. Az 5-20 szénegységet tartalmazó zsírsavakat általában a zsírokként és olajokként találjuk meg. Az a képességük,hogy milyen mértékben tudnak hidrogén-ionokat megkötni, határozza meg fizikai jellemzőiket; a hidrogénben telítetlen savak valószínűbb, hogy folyékony olajok, mint a hidrogénben telített savak.
Erjedés (a bendőben)
A szénhidrátoknak a bendő mikroflórája által levegő hiányában történő átalakítása, ami olyan illékony zsírsavakat mint az ecetsav, propionsav és vajsav valamint olyan gázokat, mint a széndioxid (CO2) és a metán (CH4), hoz létre.
Erjesztett tej
Azon szobahőmérsékleten (kevesebb, mint 21°C) hagyott tej, amelyben a laktóz tejsavó erjed. Az erjesztett tej felhasználható fiatal borjak etetésére és tartalmazhat föcstejet, átmeneti tejet és mastixos tejet, amik nem eladhatóak, azonban tápértékük van.
Rost (étrendi)
A szálastakarmányokban nagy mennyiségben található kis energiasűrűségű tápanyag. A rost szerkezetes szénhidrátokból (cellulóz és hemicellulóz), valamint fenolvegyületekből áll. A rost fontos a tejelő tehenek számára, mivel ösztönzi a kérődzést és fokozza a bendőkörnyezetet a bakteriális növekedéshez. Azonban, ha a rost nagy mennyiségben van a bendőben, akkor megtöltheti azt, korlátozhatja az energia-bevitelt és gátolhatja a tejtermelést.
Szálastakarmány
Olyan takarmány, amely hosszú részecskemérete és magas rosttartalma miatt serkenti a kérődzést. A szálastakarmányok általában levélből és szárból (növényi szárból) állnak. A bendő baktériumpopulációja lehetővé teszi a kérődző állat számára, hogy a szálastakarmány megeméssze.
A szálastakarmány és abrak aránya
Rendszerint két százalékos arányban fejezik ki. A szálastakarmány-adag szárazanyag-tartalmának százalékában, és az abrak szárazanyag-tartalmának százalékában. A kettő összege 100. Például egy 50:50 arányú szálastakarmány : abrak arány azt jelenti, hogy egy 20 kg adagból származó szárazanyagot elfogyasztó tehén, 10 kg abrakból származó és 10 kg szálastakarmányból származó szárazanyagot fogyaszt el.
Hemicellulóz
A cellulózhoz hasonló szénhidráttípus, kivéve azt, hogy nem csak glukózt tartalmaz, más 6 széncukrot és 5 széncukrot is.
Ketózis
Olyan állapot, amit különösen az abrak fogyasztására vonatkozó étvágy hiánya, és a vérben abnormálisan magas ketonkoncentráció (pl. aceton, hidroxibutirát) jellemez. A ketózis, vagy acetonémia akkor fordul elő, amikor a tehén a laktáció korai szakaszában nagy mennyiségű a testben található tartalékot mozgósít.
Bevitel
A szarvasmarha által a nap során elfogyasztott takarmány. A takarmány minőségétől, jó ízétől és az állat kondíciójától függ.
Tejsav
A tejben található laktóz baktériumos erjedése révén létrejött sav.
LG Nutrition Animale
Az LG kukorica vetőmagvakon található jelzés, ami a jó szántóföldi teljesítményű, valamint a tej- és hústermeléshez kíváló tápértékű szilázst adó hibrideket jelzi. Címkézés előtt tüzetesen tesztelik és elemzik.
Lignin
Olyan nem emészthető fenolvegyület, ami a kultúra érésével lerakódik a sejtfalakban, és felelős a sejtfalakban található szénhidrátok emészthetőségének csökkenéséért. Azonban a növény stabilitása szempontjából fontos.
Kukoricaszilázs
Igen magas, a keményítőből és a rostokból származó, energiatartalmú tömegtakarmány. A szarvasmarha alapvető takarmánya.
Mikroflóra
A növények birodalmában egy konkrét környezetben, egy konkrét időpontban (pl. a bendőben, vagy a vékonybélben található baktériumok) található baktériumok, vagy más szervezetek közössége.
Tej
A laktáció során az emlőmirigyek által kiválasztott anyag (lásd! föcstej, átmeneti tej és erjesztett tej is).
nettó laktációs energia (NEl)
A takarmányban található azon energiamennyiség, ami a tejtermeléshez és a test fenntartásához rendelkezésre áll. A különböző takarmányok általában hasonlóak a teljes energiatartalom tekintetében, de nagymértékben eltérnek azon összenergiamennyiség-tartalmat tekintve, ami a fenntartáshoz és tejtermeléshez rendelkezésre áll. A takarmányban található energia többi része ürülék és vizelet, valamint tehén által a bendőből felböfögött gáz és feleslegben termelt hő formájában elvész. A tehénnél 3,17 MJ NEL-be kerül 1 kg 4%-os zsírtartalmú tej előállítása, és a legtöbb takarmány energiatartalma 1 kg szárazanyagra vetítve, 3,8 és 9,3 MJ NEL között van.
Semleges tisztító rost (NDF)
A takarmányban jelen lévő, laboratóriumi eljárással meghatározott sejtfal mennyiségének mértéke. A semleges tisztítórostok közé tartozik a cellulóz, a hemicellulóz és a lignin.
Nem rostos szénhidrátok
Olyan szénhidrátok, amelyek nem tartoznak a természetes tisztító rostok közé, de energiatartalék (pl. keményítő) formájában általában felhalmozódnak a növényben. Ezek a szénhidrátok rendszerint gyorsabban és teljesebb mértékben emészthetők, mint a rostos szénhidrátok (szinonima: nem szerkezetes szénhidrátok).
Nem fehérjéből származó nitrogén (NPN)
Olyan nitrogén, amely a fehérjétől eltérő forrásból származik, azonban a kérődző a fehérje építése során felhasználhatja. Az NPN forrásai közé tartoznak az olyan vegyületek, mint a karbamid és a száraz ammónia, amit csak a kérődzők takarmányreceptjeiben használnak.
Tápanyag
Olyan a takarmányban található vegyi anyagok, amelyek az állat számára a létfenntartás, a termelés és az egészség céljaira felhasználhatóak és szükségesek. A tápanyagok fő csoportjai a szénhidrátok, zsírok, fehérjék, ásványi anyagok és a vyíz.
Tápanyagigény
Az állatnak a különböző csoportokhoz tartozó tápanyagigényeinek kielégítésére utal az önfenntartás, szaporodás, laktáció és fizikai munkavégzés céljából.
Szervesanyag
Szénből, oxigénből, hidrogénből és nitrogénből álló vegyületek. Az összes élő szervezet elsősorban szervesanyagból épül fel. A szerves vegyületekre példák a zsírok, szénhidrátok és fehérjék.
Ízletesség
A takarmány íze, íztulajdonsága, ami a fogyasztásra többé-kevésbé elfogadhatóvá teszi azt.
pH
Egy oldat savasságának, vagy lúgosságának mértéke. Az értékek a 0 (legsavasabb) és a 14 (leglúgosabb) között vannak, és pH 7-nél semleges az érték.
Bendő
A kérődző gyomrának első és legnagyobb része, ami nem savakat választ ki, hanem az élelmet erjesztő baktérium-, protozoa-, és gombapopulációk lakják. A bendő születéskor alulfejlett, de ahogy növekszik úgy válik munkaképessé, az üsző elkezdi rágni a visszakérődzött takarmányt.
Szilázs
A friss szálastakarmányok megőrzésének azon módszere, ami a cukrok oxigén hiányában történő erjesztésén alapul. A szilázs különböző silókban készíthető.
Siló
A szálastakarmányok szilázs formájában történő megőrzésének elősegítésére épített épület. A különböző típusú siló között találhatók: silótorony, oxigénkorlátozó siló, ároksiló, stb.
Szomatikus sejtszám (SCC)
Az egy milliliter tejben található szomatikus sejtek száma. A szomatikus sejtszám megnő, ha a tőgy fertőzött (tőggyulladás). A logaritmusos skálán kifejezett szomatikus sejtszám felhasználható a csordában előforduló tőggyulladás következtében bekövetkező tejveszteség előrejelzésére.
Szomatikus sejt
A tehén testébol származó, a tejben található sejt. Ez szekréciós sejtek, és fehérvérsejt fal keveréke.
Keményítő
Főként a magvakban, gyümölcsökben, gyökgumókban, gyökerekben és a növények, különösen a kukorica, burgonya, búza és rizs szárának belében található szénhidrát. Táplálkozási tekintetben nem-szerkezetes szénhidrátként utalnak rájuk, szembeállítva őket a növény semleges tisztító rostjában található szénhidráttal.
Íz
A takarmány olyan tulajdonsága, amit a nyelv bizonyos ízlelőbimbói és a szájpadlás érzékelnek, és az eredmény a táplálék további felvételére adott pozitív, vagy negatív reakció.
Teljes kevert adag (TMR)
Az adagban található szálastakarmányok, ásványok és kiegészítők keveréke. A teljes kevert adagnak az előnye, hogy szemben a 24 órás kiegyensúlyozással minden egyes étkezésnél kiegyensúlyozott adagot biztosít.
Illékony zsírsavak (VFA)
A szénhidrátoknak (és néhány aminosavnak is) a bendő mikroorganizmusai által végzett erjesztése eredményeként kapott termék. Az ecetsav, a propionsav és a vajsav azok az elsődleges illékony zsírsavak, melyek a bendő falán felszívódnak és melyeket a tehén energiaforrásként használ fel.